Életjel
Le vagyok maradva heti kérdésekkel, de nincs ehhez most erőm… Izé… Volt ma hat óránk, írtunk föci tz-t, a többi voszonylag sima ügy volt. Aztán rendhagyó énekkari próba volt, mertugye jövő héten Ney Dávid. Énekkar után még bementem segédkezni a kérdőívek összegzésében, hármat (asszem) meg is csináltunk Tomival gyorsan, aztán jönnöm kellett haza. (Nem szoktam pesszimista lenni, de nem igazán látom a végét ennek a kérdőívösszegzős melónak.) Tehát. Hazajöttem, aztán vissza énekre, aztán Balu, aztán haza, aztán matektanulás… öö… nem tanultam sokat. Nem tudom már mit tanulhatnék rá. Remélem menni fog.
A holnapi nap megint érdekes lesz, legszörnyűbb órák, matekból tz, aztán likómarcelles interjú vagy mi… kérdőívösszegzés vajh lesz még holnap a sok megpróbáltatás után? Nem ártana ha lenne, mert tényleg nem fogunk végezni soha… talán vinni kéne hálózsákot, szerintem holnap bent alszunk a suliban O.o
Ööö
Izé… tanulni kéne, csak valahogy minden más dolog szimpatikusabb most. Régen volt, hogy ennyire nem tudtam rávenni magam a dologra. Ma mit csináltam?? Hazajöttem, gondoltam eszek, és nekiállok tanulni. És énekre nem megyek mert alapból fáradt voltam, és kevesebb időm jutott volna a tanulásra is. Namármost. Ebből a következő lett: Ettem. Jó sokáig. Aztán megcsináltam a matekházit, 10 másodpercenként egy ásítással megszakítva. Aztán elővettem a könyvet és odalapoztam a tanulnivalóhoz… és itt megállt a dolog. Mert kábé leragadt a szemem, pálcikákkal kellett kitámasztanom, tehát úgy határoztam, hogy alszom egy órát, és utána frissen nekiállok. Ebből az egy órából kettő lett valahogy, és azóta is mindeddig arra jutottam, hogy sikerült elővennem a tancuccaimat meg magyarból az egyik témát többé-kevésbé (inkább kevésbé) átgondolntam… még csak le se írtam, csak úgy elmondtam, hogy kb mit kéne írni. Mi van ma velem???
(Amúgypedig nem tetszik a wordpress új kezelőfelülete. Tudom, hogy vlaki biztos tök sokat dolgozott vele, de nem kellett volna.)
Dogahegyek
Ma írtunk biosz, matek, nyelvtan tz-t… illetve a matekot azóta se tudom hogy tz volt-e, de a másik kettő az. Fogalmam sincs hogy sikerültek, tanultam rájuk, de… hát… nyelvtanban a panaszlevelem tuti rossz, bioszban volt pár fogalom amit nem tudtam, meg sok feladatnál ilyen tök nagy pontszám volt írva, és közben meg nem is tanultunk róla sokat, nem tudom azokra mennyit ad… matek meg… ööö… nemnyilatkozom. Számolgattam, írtam mindenhova, de hogy jó-e…? Az a helyzet, hogy lassan olyan leszek, mint a rém rendes családból Kelly… mármint… megtanulom ezt a sok dolgot a sulira, és minden mást meg elfelejtek. Totál szita a fejem mostanság… ha nem mondja valaki hogy mit is kell csinálnom (de a legalapvetőbbeket is, mint pl az evés) akkor elfelejtem. Elég gáz ^^” Nade holnap fizika meg kémia doga, és próbálom kinyomozni, hogy vajon a fizika tz-e, és hogy vajon az előző dogám eredményére emlékszik-e valaki, mert én nem… és nem tudom a kémiát, pedig több kettest nem kéne összeszedni… csütörtökön meg töri tz… jajjistenkém…
Életjelek
Tegnap írtunk németdogát, ma angolt meg kémiát… holnap töriből talán felelés, vagy nemistudom… igazából nem is tanultam még semmit… sőt igazából azt hiszem már nem is fogok. Még két napot kell kibírni, aztán szombat királyság lesz… aztánaztán… jajjnemtom… szóval élek, csak ennyit akartam. ja, meg hét kérdése.
“Mit teszel azért, hogy – nyelvi előkészítő osztályba járva – a nyelveket az átlagosnál sikeresebben sajátíthasd el? Mik a terveid a két nyelvvel?”
Az hogy ilyen osztályba járunk, elég inspiráló dolog, mert nagyok az elvárások velünk szemben szerintem… és ez határozottan jó. És bár a némettel egyáltalán nincsenek terveim, csak hogy túléljem a maradék két és fél évet, mégis meglepően konstatálom, hogy egy másik nyelv felépítését is meg lehet érteni az angolon kívül (és ha nem lennék olyan lusta és a német meg nem lenne annyira ellenszenves és tanulnék szavakat rendesen, akkor akár meg is tanulhatnék németül). Az angolt meg hát szeretem. És későbbi terveim nincsenek nagyon vele, de jól akarok tudni angolul és ez elég motiváció… bár mostanában azt hiszem kicsit elhanyagoltam az angoltanulást, de majd rápörgök kicsit mostmár újra 
Most ilyen :)
Kérdéseim és kétségeim vannak… mindenesetre megnyugtató, hogy ez a téli depresszió, ami mindenkiből áradt kifelé negatív hullámokat sugározva felém, a vége felé közelít, és visszatér az élet mindenkibe, így belém is. Tavaszt akarok már, napsütést, és nevetést… kint akarok ülni a fűben és érezni a napsugarakat az arcomon, és a a fű illatát, és a madarak éneklését, és a szabadság érzését… a tanulásra mostanság hihetetlenül nehezen állok rá, ez meg is látszik a februári jegyeimen… ámde igyekszem rákapcsolni, tanultam ma a holnapi fizika dogára, de töriből továbbra is le vagyok maradva és hétfőn tz… remélem a hétvégén sikerül bepótolnom annyira, hogy legalább négyest tudjak írni.
Holnapra
Irodalom kijegyzetelve, a töri viszont gázos lesz… az első felét tudom csak, az évszámokat abból se… a második felét meg szinte egyáltalán nem… pedig már egy ideje ülök fölötte. Matekot is tanulgattam (még folyamatban), de feleléskor úgyse fog menni, szóval lehet hogy inkább a törire kéne még koncentrálnom… de azt már nagyon unom. Megamúgyis. Olvasni akarok. Vagy filmet nézni.
Rövid beszámoló és a múlt hét kérdése
Helyzetjelentés: ma megtanultam a bioszt, tök jól tudom, büszke is vagyok magamra 
Najó, csak két oldal volt, és kivételesen éppen volt hozzá türelmem és kedvem, és nem kalandozott el folyton a gondolatmenetem, így aztán igengyorsan végeztem Meg X-elgettem németházit Magyarházit nem írtam, mert nem tudom… kinyitottam a füzetet, meg tollat vettem a kezembe, de semmi nem jött össze… ma meg törin rájöttem, hogy a mostani anyaggal totál le vagyok maradva, nem ártana nekiállnom pótolni. Németből is hasonló érzéseim vannak, meg fizikából és kémiából… izé… majd utolérem magam egyszercsak. Remélem.
“Akkor is van értelme heti kérdésnek, ha nem jutunk be órán terembe? Miért?”
Öhm… én eleve nem tudom, hogy mi értelme, csak válaszolgatok, mikor éppen unatkozom ^^ Amúgy nyilván van értelme azok számára akik megírják, merthát elolvassuk egymás dolgait és megismerjük egymás nézeteit… meg a Tanárnő is többet megtud rólunk, már amikor nem ködösen fogalmazunk
Félév után fáradtan
Holnap irodalom tz, meg matek doga (az is tz?). Én próbáltam, tényleg próbáltam rá készülni! Vagyishát… Hoffman: Az arany virágcserép című regényéből még volt kábé negyven oldal, gondoltam azt ma elolvasom, és akkor menni is fog a doga. Aztán… hazajöttem, leültem olvasni… és kábé három oldal után bealudtam ^^” Tehát ez nem jött össze. (Lehet hogy inszomniás vagyok? ) Matekkal még nem kísérleteztem, de még estefelé áttanulmányozom, bár igazából ettől az anyagtól nem várok sokat. Azt se tudom hogy ezen kívül milyen óráink lesznek még, de másból remélhetőleg nem lesz doga/felelés. Ja, angol meg német szavakat kéne tanulni…. ajjmár….
Tanulás + hét kérdése
Tanultam ma egy csomót (oké, magamhoz képest csomót), de nem érzem hogy sok eredménye lenne. Holnap úgyis kiderül a nyelvtan meg biosz tz-n (haplodiplonta, diplohaplonta, günöceum, andröceum, sporangiofórumfüzér… katafora, anafora, lineáris kohézió, globális kohézió…). Aztán matekkal is szenvedtem egy sort, ahogy elolvasgattam a könyben leírtakat, felfogtam, az egy dolog. De mikor oda jutottam, hogy felaladat… ott megállt a tudományom. Németből sok kínszenvedés árán összehoztam azt a 12 mondatot, de tuti hogy egy nyomorék mondat se lett jó Mindegy, legalább próbálkoztam Angol házit még nem írtam, de az angolórák izgalma nem sok ihletet és kedvet ad hogy nekiálljak… de majd később megírom még… remélem
”Milyen (technikai/időbeosztás/téma/kategória/egyéb ?) változtatásokra van szükség ahhoz, hogy senkinek ne lehessen probléma a minimálisan heti egy “értelmi” kategóriájú bejegyzését megírnia?”
Erre a kérdésre nem hiszem hogy nagyon kielégítő választ tudnék adni, mert én elég gyakran írok (ha épp unatozom vagy nincs kihez beszélnem ) és a többiek nevében meg nem tudok válaszolni. Mert akiknek erre kéne válszolni, pont azok nem fognak. Egyrészt technikai gond lehet, hogy nincs internet-hozzáférhetőség, vagy egyszerűen csak nem ismerik a Tanárnő e-portfoliojának címét. Időbeosztás… ööö… 10 percet nem hiszem hogy nem tud valaki rászánni erre. Egyéb probléma hogy nem akarnak. Na ezzel meg nem sok mindent lehet tenni.
Az elmúlt két nap
A szünet után elég nehéz újra ráállni az iskolára, nekem pl az összes energiámat leszívta ez a két nap, pedig nem mondhatnám hogy túl megerőltető volt.
Egyed Tanárúr még nincs, meg állítólag még jövő héten sem lesz, így a két angolórából az egyiken Igazgatónő volt velünk (végre volt egy olyan óránk, amin tanultunk is valamit), a másikon K.O., aki meg szokás szerint kiadta a feladatot és leült az asztalához… ez tanár nélkül is kivitelezhető lenne, tehát sok értelme nem volt. Feladott egy csomó feladatot az emelt szintűből, amik közül egyet tudtam csak megoldani az órán -.- Igencsak kicsi a szókincsem ezekhez a feladatokhoz, kb olyan 40-50%-át értettem a szövegnek. Tehát maradt még itthonra 3 feladat, amivel majd szenvedhetek, plusz kidolgozni az Environment-et.
Orvosi vizsgálaton is voltunk, kiderüt hogy jó a fülem, a szemem meg továbbra is rossz, és fogytam, és nem nőttem egy centit sem, sőt az a mérőcucc szerint még kisebb vagyok, mint gondoltam Mindig ilyen törpe maradok??
Tegnap a tanítás egész gyorsan eltelt, utána Veszprémbe mentem unokatesómmal találkozni, mert nyáron láttam utoljára, aztán vele meg a haverjaival töltöttem a délutánt. (Beteg egy banda, nem biztos hogy hátrány, hogy csak kábé évente háromszor látom őket ) Este meg bekapcsolom a gépet és mit látok? Osztályhonlapon megint megy a balhé, mindenkinek van valami baja, fő hogy van min veszekedni. Mindegy, szerintem még mindig jobb így, hogy “megbeszéljük”, mint ha egymás mögött menne a dolog… csak néhány ember hozzáállását nem bíom megérteni, pedig próbálom én más szemmel nézni a dolgokat…
És Adriiii, megnéztem ma a Pillangó-hatást! Tényleg elég érdekes film, kell még egy kis idő amíg feldolgozom. Ami nem tetszett benne, az az, hogy a szereplőket 7 éves koruk óta ugyanaz a pár ember veszi körül, mintha életük során nem is találkoztak volna másokkal, akik meghatározták volna az életüket. Persze sokkal bonyolultabb lett volna a film ha plusz szereplőket belevesznek, így nyilván sokkal érthetőbb volt, csak kevésbé életszerű. Ennek ellenére amúgy tényleg elgondolkodtató film.
